Az okostelefonok és a social media csatornák térnyerésével napjainkban szerepet kaptak az üzleti életben olyan mérőszámok és ún. KPI-ok (Key Performance Indicator), melyek ugyan könnyen látványossá tudják tenni az üzleti eredményeket, viszont valójában nem ezek a megfelelő mérőszámok egy cég életében, ha a social media platformokról, weboldalak teljesítményéről vagy alkalmazásokról beszélünk. Ebben a posztban 7 tipikus mondatot írok le a témában, melyeket aztán megcáfolok.

“Vanity” mérőszámok

A “vanity” szó Eric Ries 2011-es ikonikus könyvéből, a The Lean Startup-ból származik, mely szót a következő módon magyarázza:

“They might make you feel good, but they don’t offer clear guidance for what to do. The only metrics that entrepreneurs should invest energy in collecting are those that help them make decisions. “

7 hibás állítás és magyarázatuk

#1 Van 8 ezer lájkom a Facebook oldalamon, de még kéne pár ezer, hogy jól nézzen ki, ezért indítok egy lájk gyűjtő kampányt.

Ne indíts, előbb értsd meg a következőt. A social media csatornák térnyerésével előszeretettel kezdtek el az emberek olyan számokat villogtatni (mint siker), melyek alapvetően nem jelzik egy cég valódi értékét, csupán a laikusok számára mutatnak jól. A Facebook like az egy olyan állatfaj, melyet viszonylag könnyű megszerezni, de utána nehéz azt valóban üzleti értékké konvertálni. A következő miatt:

Ha van pl. 8000 lájkod a Facebook oldaladon, akkor tudnod kell, hogy ha megosztasz bármit a faladon, akkor ezek az emberek nem fogják látni a tartalmadat, csupán egy kis részük. Hogy miért? Mivel létezik az ún. “organic reach”. A természetes elérés aránya általában valahol a 2 % és 5 % között van, ha átlagos a poszt “engagement”-je (a márkával való interakció).

Ha jártál már az “Insights” fülben az oldaladon, akkor észrevehetted, hogy hiába van 8000 lájkolód, csupán max. párszáz ember látja azt, amit szorgosan kiposztolsz. És abból mennyi kattint? Általában elenyésző. (kép – “engagement” példa egy átlagos 8 ezer lájkkal bíró facebook oldalra – balról az első szám az organikus elérést, míg a második szám az “engagement”-et mutatja, mely lehet kattintás, like, komment és megosztás)

Tehát ha folyamatosan elakarod érni azt a 8 ezer lájkolót, akkor minden egyes posztodat meg kell “boost”-olni, vagyis pénzt kell költened azért, hogy elérd azokat, akiket egyszer már “megszereztél”.

Természetesen van más mód is, mégpedig az, hogy olyan tartalmat raksz ki, melyet lájkolnak, megosztanak és kommentelnek a követőid, így az organikus elérés magasabb tud lenni. Viszont a tényleg jó tartalom sok időt vesz igénybe.

#2 Van 3 ezer lájkom a FB oldalamon, de még kéne pár ezer, hogy jól nézzen ki, ezért veszek még 3 ezret 10 dollárért.

A követő és lájk vásárlás lehet nagyon jó és nagyon rossz ötlet is. Azért szokták szeretni, mivel a látszatot teljesen fel tudod vele építeni, hogy téged mennyien követnek és emiatt hajlamosak a valódi profilok is bekövetni. Jó, ha 100-ból 1 ember észreveszi, hogy a követőid kamuprofilok, így látszólag teljesen megéri.

A probléma ott kezdődik, amikor hirdetnél mondjuk a követőidnek, vagy csinálnál belőlük egy minta közösséget, akikhez hasonló embereket szeretnél keresni a neten. Mi történik ugyanis normál esetben? Szeretnél mondjuk a lájkolóidhoz hasonló embereknek hirdetni az oldaladat, mivel az a feltevésed, hogy ezek az emberek nagyobb valószínűséggel lépnek kapcsolatba a tartalmaddal, hisz hasonlóak azokhoz, akik már téged követnek, szeretnek.

Ezt hívják polgári nevén “lookalike” közönség alapú célzásnak.

Viszont mi történik, ha a követőid nagyrésze kamu, vagy maláj földmunkás? Az, hogy egy elég torz “lookalike” közönséget fogsz kapni, melyre teljesen felesleges lesz majd célozni, mert nem lesz releváns számodra. Ugyanez történik akkor is, ha egy márka valamilyen, a márkához nem illő nyereményjátékot szervez és lájkokat gyűjt vele. Lehet, hogy sokan rá fognak harapni, de egy biztos, a közönség összetétele nem lesz releváns.

#3 A Facebook hirdetésem megjelent 200 ezerszer, azért ez elég menő, hogy 200 ezer ember látta, nem?

A válasz igen lenne, ha az állítás helyes lett volna. Ugyanis különbséget kell tenni a marketing csatornák esetében megjelenés, elérés, kattintás és “engagement” (a márkával való interakció) között. A megjelenés az, ahányszor megjelent a hirdetésed a felhasználóknak.

Az elérés az, ahány embernek megjelent a hirdetésed. Ha pl. 200 ezer alkalommal jelent meg, de csupán 50 ezer embernek (elérés), akkor ez azt jelenti, hogy átlagosan 4x látta a hirdetésedet minden ember. Ez a gyakoriság. A kattintás pedig értelemszerűen az, hogy ténylegesen hányan kattintottak a hirdetésedre.

(Pro tipp) De itt is figyelni kell, mivel pl. a Facebook esetében van a “clicks(all)” és a “clicks(link)”, ahol az a különbség, hogy az elsőnél kattinthatott a felhasználó a hirdetés területére, de nem linkre, így nem konvertálódott át a cél weboldalra, amit megadtál. A “clicks(link)” csak azt a számot mutatja, amennyi ember ténylegesen át is ment a weboldaladra.

#4 Kijöttünk az új weboldalunkkal, ki tweeteltem és mivel van 2000 követőm, tuti sokan meg fogják nézni az oldalamat.

Azért én nem mernék rá fogadni. A Twitter és a Facebook között az egyik legnagyobb különbség, hogy míg a Facebook szűri és priorizálja az eléd kerülő tartalmakat (ún. EdgeRank), addig a Twitter nem.

Ezért hiába van akár több ezer követőd, ha nem abban a szent pillanatban vannak fent Twitteren, mint amikor te tweetelsz, akkor nem sok esély van arra, hogy megjelenjen a kiírásod nekik. Ha kiváncsi vagy, hogy mikor a legcélszerűbb tweetelni, akkor próbáld ki a Tweeriod nevű szoftvert, mely megmondja neked a követőid aktivitása alapján.

Pont ezért manapság már majdnem mindenki hashtag(#) alapján keres tartalmat és ha talál egy jó profilt, akit érdemes követni, akkor azt listába teszi.

#5 Már van 1,5 millió letöltésünk Windows phone-on. Az újság is megírta, hogy itt a “legújabb magyar világsiker”.

Szép. És mennyi a MAU, vagy a DAU? Ne aggódj, nem macska nyávogást jelentenek a rövidítések, hanem a “retention”-re utalnak, vagyis a “Monthly Active Users” és a “Daily Active Users” szavakat hivatottak lerövidíteni.

A korábbi pályafutásom során láttam már olyan appot, melynek majd 2 millió letöltése volt (gondolná az ember, hogy ez már Amerikában is szép szám), viszont akik ténylegesen használták, azok csupán pár tízezren voltak, mely több dolog miatt is lehet.

A magas letöltésszám és az alacsony “retention” általában “onboarding”, vagy “UX” problémára utal, vagyis arra, hogy miután az emberek letöltötték az appot, nem értik elsőre, hogyan kell vele játszani/használni és emiatt nem térnek vissza.

Nemrég megjelent magyar nyelven egy igen releváns könyv a UX témában, melynek elolvasását én mindenképp javaslom. (Pro tipp) Ne Windows Phone-ra fejlessz elsőként. A sorrend a következő: IOS, Android, Windows Phone, Amazon Underground. Hogy miért? Mivel a fizetőképes kereslet reprezentáns képviselői jellemzően iPhone-t használnak. Pont.

#6 Lehozott minket a legnagyobb magyar online sajtó, szerepeltünk az egyik kereskedelmi csatorna reggeli műsorában, 1 nap alatt megnézték a weboldalunkat 50 ezren. Amúgy szoftvert építünk az amerikai piacra.

Erre is sok példa volt a korábbi évekből itthon, hogy rákapott valamire a magyar sajtó, az alapítók elbízták magukat és azt hitték, hogy innen az USA piac meghódítása már gyerekjáték lesz. Aztán persze sok esetben jött a kopp, de arról már nem lehetett olvasni sehol.

Fontos megérteni, hogy ha USA-ba akarsz menni, (vagy bárhova máshova az országhatárokon túl) a magyar piacon szerzett tapasztalat és/vagy “buzz” körülötted kevés, valamint megtévesztő. Ha Amerikában, vagy Angliában akarunk üzletet építeni, akkor ott is kell validálni és tesztelni a piacot.

#7 Havi 200%-ot nő a felhasználóbázisunk, rólunk mintázták a hoki ütőt.

Elsőre jónak hangzik, ha valaki havonta nő 100% felett, csak az nem mindegy, hogy mi volt a kiindulópont. Nyilván nem mindegy, hogy 100-ról vagy 10.000-ről kezdték a számítást.

Amúgy érdekességképpen megosztom, hogy például a világ leghíresebb startup keltetőjében, a YCombinator-ban ha hetente nem növekedsz legalább több tíz százalékot, akkor morcosan néznek rád a YC partnerei.

Ez egy igazi versenyistálló, ahol csupán pár hónap alatt kell olyan attraktívvá válni abból a pár tízezer dollárból (ami kint nem sok), amit kapsz tőlük, hogy a Demo Day-en oda meg vissza legyenek érted a dollár milliárdos alapokon csücsülő befektetők.

És őket nem lehet becsapni olyan vanity számokkal, mint az összletöltés szám, a weboldalad összlátogatóinak a száma, vagy épp, hogy megnőtt a Facebook oldalad lájkoló bázisa.

Annak érdekében, hogy ne áltasd magad ilyen és ehhez hasonló mérőszámokkal, érdemes feltenni a kérdést magadnak:

Segít az üzleti döntésben az adott mérőszám? Ha nem, akkor dobd és koncentrálj arra a kevésre, ami viszont igen!

Köszönöm, ha nyomsz egy megosztást 😉

Kommentek