tesztelés alapú marketing

Az A/B tesztelést már ebben a korábbi cikkemben is említettem, viszont a tesztelés alapú marketing fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, hisz már tudjuk, hogy ez a growth hacking lényege, amit egy korábbi cikkemben már kifejtettem. Ebben a posztban egy konkrét módszert mutatok be, melyet mind egy kis startup cégnél, mind pedig egy nagyvállalatnál lehet alkalmazni.

High tempo testing

A kifejezés Sean Ellistől, a Qualaroo cég ügyvezetőjétől származik, aki korábban sok világcégnek (Dropbox, Logmein, Kissmetrics) segített a növekedésben. Ez a tesztelés alapú marketingben egy roppant egyszerű, mégis nagyszerű módszer arra, hogy egy kis konzisztenciát vigyünk az amúgy valljuk be, néha kaotikus marketing folyamatokba. Az oké, hogy tesztelünk, mert mindenhol ezt olvassuk, de az már nagyon nem mindegy, hogy hogyan.

#0 Idősáv

Az első lépés, hogy határozzuk meg az idővonalat, hogy meddig és hányszor fogunk tesztelni. Célszerű 1-2 hetes periódusokban gondolkodni és a high tempo testing találkozókat hétfőre időzíteni.

#1 Brainstorming

Ha megvannak az idősávok, akkor el lehet kezdeni a tesztelést. Az első lépés, hogy találjunk ki ötleteket, melyeket excelben, vagy fehér táblán érdemes vezetni. Itt még ugyan nem alakítunk ki sorrendiséget, viszont érdemes figyelni arra, hogy az AARRR modell szintjei szerint csoportosítsuk ötleteinket.

excel tablazat

Nem  biztos, hogy az ötletelés során felmerült összes javaslatot pont azon a héten kell tesztelni, de fontos, hogy legyenek meg írott formában valahol, hogy később hozzájuk tudjunk férni. Továbbá javasolt, hogy ne csak a marketing csapat tagjai dobjanak be ötleteket, hanem kérdezzünk meg más területen dolgozó kollégákat, mivel néha tőlük jön olyan ötlet, melyre mi marketingesek nem is gondolnánk.

#2 Az “ICE” formula

Amikor összegyűjtöttünk megfelelő számú ötletet, akkor következik a kategorizálás, melyben az “ICE” formulát alkalmazzuk. Az “I”, vagyis az “impact” arra utal, hogy milyen hatást várunk az adott teszttől. 1-től 10-ig pontozunk, melyben az 1 azt jelenti, hogy nem bízunk a teszt hatékonyságában, a 10 pedig, hogy nagyon nagy hatást remélünk. A “C” (confidence) azt mutatja, hogy mennyire vagyunk biztosak a tesztünk sikerességében (ezt jellemzően korábbi tesztek eredményeire alapozva sejthetjük). Végül az “E” (ease) arra utal, hogy milyen könnyű végrehajtani a tesztet. Például egy feliratkozó boxot nem bonyolult arrébb helyezni, de egy facebook kampányt beállítani és a hirdetéseket megcsinálni egy fokkal nehezebb és több időt igényel.

ice formula

Példa: Brian Balfour, akinek “T shaped knowledge” modelljét már kifejtettem ebben a cikksorozatban jelenleg a HubSpot-nál “VP of Growth”-ként dolgozik a “Sidekick” gmail alkalmazáson, mely egy email nyitást követő szoftver.

Én már régóta használom, így pontosan tudom, hogy az, akinek üzenetet küldtem vajon megnyitotta-e az emailt, ha igen hányszor és belekattintott-e a linkbe, amit mellékeltem. Brian elmondása szerint a Sidekick-nél hetente több tíz tesztet futtattak, melyek ugyan nem voltak nagyon összetettek, de mégis a konzisztens tesztelés miatt meg tudták növelni többszörösére a konverziókat.

#3 Implementálás

Ha kész vagyunk a pontozással, akkor azokkal az ötletekkel érdemes kezdeni a sort, melyeknek nagy a hatása, de könnyebb kivitelezni őket. Ha most kezdjük a tesztelést, akkor én nem javasolnék 3-5 tesztnél többett egy hétre. Kevésnek hangzik, de pont elég lesz ezeket végrehajtani és a végén tanulni belőlük. A kiválasztott néhány ötletet elkezdhetjük kidolgozni és implementálni.

#4 Eredmények kiértékelése

Amikor lefutottak a tesztjeink, akkor a legfontosabb, hogy tanuljunk a sikereinkből, de leginkább a hibáinkból. Nem hozta a teszt a várt eredményt? Nem baj, de próbáljunk meg rájönni, hogy hol volt a hiba. Nagyon fontos, hogy nem az a baj, ha hibázunk és nem sikerülnek a tesztjeink, hanem az, hogy ha ezekből nem tanulunk!

Az egyik legnehezebb dolog a folyamatos tesztelésben, hogy hajlamosak vagyunk elhagyni a konzisztenciát és random kísérletezésbe áthajlani. Fontosak a heti meetingek, fontosak az ötletelések és a rangsorolások is egyaránt. Ezek mind részei a folyamatnak. Több mint valószínű, hogy a tesztjeink többsége nem fog sikerülni, de előbb vagy utóbb meglesz a kitartó tesztelés eredménye, hisz ahogy Edison fogalmazott:

Many of life’s failures are people who did not realize how close they were to success when they gave up.

Kommentek

Farkas Zsolt