A korábbi Snapchat témában írt cikkem után több olyan hozzászólás is érkezett, hogy a Snapchat csupán egy “szexchat”, illetve nem lehet rajta semmilyen marketing tevékenységet végezni. Így ebben a cikkben csakis a Snapchat-ben rejlő üzleti lehetőségekre fogok fókuszálni.
A Snapchat kezdeti marketing lépései
Ezek az állítások 2014 októberéig állták volna meg maximum a helyüket, mivel akkor kezdte el a Snapchat csapata tesztelni a hirdetéseket a platformon. 2015 januárjában aztán hivatalosan is helyet adott pár mammut cégnek, hogy megjelenhessenek a platformon.
Ha van Snapchated, akkor tudod, hogy a “Discover” kategóriában a sztoriknál mára már számos médiacégnek van saját csatornája és naponta frissülő tartalma. Akkor csupán pár média céggel kezdték el tesztelni azt, hogy a létező összes felhasználó orra elé odapakolják őket. Természetesen sejteni lehet, hogy ezért a Snapchat igen komoly összegeket kapott az adott cégektől.
A “Snap generáció”
2015 májusára a Snapchat napi felhasználóinak száma elérte a 100 milliót (jelenleg közelít a 200 millióhoz). Az alkalmazás viszont a felhasználók életkora miatt volt vonzó sok cég számára. Ahhoz, hogy legyen összehasonlítási alapunk, nézzük meg a fontosabb social csatornákat korcsoportok szerint.
A Business Insider 2014 decemberi felmérése szerint amíg a 18 és 24 év közötti korosztály aránya a Facebookon 16%, a Twitteren 19%, az Instagramon 23%, addig a Snapchaten ez a szám 45% (!!). Ami azért nagyon fontos, mert majdnem mindegyik social csatorna általában a tinédzsereket és a fiatalokat akarja magához csábítani.
Ráadásul, ha megnézzük a következő korosztályt, mely a 25 és 34 év közötti, azt látjuk, hogy a Snapchaten az arányuk 26%, vagyis összesen 71%-a a Snapchat felhasználóknak 35 év alatti, mely óriási potenciállal kecsegtet a cégek számára. Ennek a két korcsoportnak az aránya a Facebookon csupán 38%. Pontosan ezért akarta Mark Zuckerberg megvásárolni 2013 novemberében a céget.
A következő monetizációs lépés: geofilterek
A szponzorált geofiltereket 2015 közepén vezette be a cég, melyhez olyan cégek csatlakoztak, mint a McDonalds, a General Electric (GE), vagy olyan látványosságok, mint a Disneyland, a London Eye, vagy épp a Piccadilly Circus. A sima geofiltereket még 2014 decemberében vezette be új “feature”-ként a cég, mely fél év alatt óriási népszerűségre tett szert a felhasználók körében.
Ezért döntöttek úgy, hogy kihasználják a népszerűségét és eladják ezt a lehetőséget a cégeknek is. Először a McDonalds kezdte el használni a filtereket USA szerte, 14 ezer üzlethelyiségében.
A 2016-os marketing előrejelzések
Egy amerikai óriás pénzügyi és piackutató cég legfrisebb (idei) felmérése szerint a nagy média vásárlók (ad buyers) 22%-a tervez valamiféle marketing tevékenységet a Snapchaten, 12%-a az Instagramon és megint 12%-a a Pinteresten.
Egy másik tavalyi felmérés szerint, mely az amerikai marketingesek véleményére alapozott, idén a cégek 36%-a érdeklődik a Snapchat iránt, mint potenciális reklám felület, mely azt mutatja, hogy igenis számos lehetőség mutatkozik a cégek számára ezen a fiatal platformon.
Arról már ne is beszéljünk, hogy 2016 januárjában a Fehér Ház is saját csatornát hozott létre a Snapchaten. Követnéd Obamát? 😀 A “whitehouse” felhasználónév alatt megtalálod!
Magyar vonatkozások
Ezekkel persze nem azt mondom, hogy ezek a folyamatok és lehetőségek itthon is léteznének 100%-ban, csupán azt, hogy a nemzetközi trendek ilyen irányba mennek, melyek előbb, vagy utóbb el fogják érni Magyarországot is. A kérdés az, hogy addigra fel leszünk-e készülve rá, vagy menni fog az a fajta kapkodás, ami az Instagram hirdetési felületének kihirdetése után volt 2015-ben.
Neked van már Snapchated? 😉